A 83 éves Bódis Erzsébet monumentális faliszőnyegei évtizedek óta romániai múzeumok féltve őrzött kincsei, az anyaországban eddig inkább csak szakmai körökben ismerték gazdag munkásságát. 1983-ban települt át Marosvásárhelyről Gödöllőre, és lett az ottani Iparművészeti Műhely alapító tagja. Most életműtárlata nyílt Gödöllőn, előzőleg Budapesten, az Ernst Múzeumban állították ki munkáit, a textiliák mellett akvarell-tanulmányait is. Virágok uralják az ősi technikával szőtt textíliákat. Bódis Erzsébetnek az írásos hímzéseiről közismert kalotaszegi tájegység egyik községe, Zsobok a szülőfaluja. /Wagner István: Rangidős textilművész Kalotaszegről. Bódis Erzsébet szőnyegei Gödöllőn. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./
2006. december 14.
Moldován Gyula a székelyudvarhelyi Paletta 5 alkotócsoport tagja, a tájfestészet egyik jelentős székelyföldi képviselője. Több egyéni és csoportos kiállításon és alkotótáborban vett részt mind belföldön, mind pedig külföldön. – Nyáron kiállított Budapesten, az Ernst Múzeum Dorottya Galériájában. /Fbz: Minden kép egy csoda. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 14./
2007. január 27.
Az Élesdi Művésztelep fennállásának tizedik évfordulója alkalmából A kép közvetlensége címmel kiállítás nyílt Budapesten, az Ernst Múzeumban. Marosvásárhelyről 1995-ben egyszerre öt fiatalember nyert felvételt a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. 1996-ban – magyarországi kollégáikkal együtt – művésztelepet alapítottak Élesden, ahová évente visszajártak. Az Ernst Múzeum kiállításán a jubiláló társaság minden tagja bemutatkozik. /Az Élesdi Művésztelep az Ernst Múzeumban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./
2007. március 21.
A budapesti Ernst Múzeum adott otthont az Élesdi Művésztelepen készült alkotásoknak az év első hónapjaiban. A tárlatot már a megnyitón nagy érdeklődés övezte, és a továbbiakban 1100-an tekintették meg – a kortárs művészeti törekvéseket bemutató intézmény látogatottságát tekintve ez a szám jelentősnek számít. A kiállítók magyarországi művészek, közülük többen Erdélyből telepedtek át, és Budapesten végezték tanulmányaikat. A Nagyvárad és Kolozsvár között fekvő Élesd egy évtizede ad otthont nyaranta a fiatal művészeknek, táboruk mára neves művészteleppé nőtte ki magát. /Élesd, természetközelben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./
2007. május 22.
Május 21-én Sepsiszentgyörgyön Keserü Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész, a budapesti Ernst Múzeum vezetője állította össze és nyitotta meg a Budapest, a művészek városa című kiállítást. /Váry O. Péter: Egy kis Budapest. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./
2007. június 30.
Az anyaországi rendszerváltozás nyomán megszűnt a monolitikus régi képzőművészeti szövetség egyeduralma, az új törvények lehetővé tették új művészeti egyesületek alakulását. Az utóbbi években azonban a támogatások összege fokozatos csökkent, ez idén a mélypontra süllyedt. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium nem írta ki a szokásos pályázatot, teljes egészében megszüntetve a körébe tartózó művészeti egyesületek támogatását. Mindezt a nyilvánosság megkerülésével, az érintettek tájékoztatásának mellőzésével tette. Amikor a több mint harminc szakmai egyesületet tömörítő, Butak András vezette Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége (MKITSZ), amelynek a kolozsvári székhelyű Barabás Miklós Céh is tagja, az ügyben felvilágosítást kért, a szakállamtitkár válasza kimerült a pénzhiány közlésében. A minisztérium kultúrátlanító intézkedése, a támogatások teljes megvonása következtében 2008-ban kétségessé válhat több kiállítás és tárlat. A megszűnő egyesületekkel sokrétű művészeti tér számolódik fel. A helyén nem lesz semmi. Ez lenne a minisztérium célja? – tette fel a kérdést Kováts Albert a magyarországi Műértő folyóirat legújabb számában. „Ez a jövő a legsötétebb múltat, azaz a Rákosi-korszakot idézi” – nyilatkozta a Magyar Nemzet május 30-i számában Stefanovits Péter Munkácsy-díjas. Az Ernst Múzeum megszüntetésével, „az értékek pusztításával” kapcsolatban pedig úgy vélte: „a nyilvánosság újabb lehetőségét veszítik el a művészek, hiszen olyan műhely szűnik meg, amely hét éven keresztül karakteres programot valósított meg. ” /N. J. : Kultúrtalanító kulturális minisztérium. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
